az obstruktív alvási apnoe (OSA) diagnosztizálásához általában tünet vagy tünet bemutatására, valamint az apneák és/vagy hypopneák / óra alvás (AHI) bemutatására van szükség egy hivatalos alvási vizsgálatban. Az enyhe OSA diagnózisa nincs jól meghatározva, de az American Academy of Sleep Medicine (AASM) 1999-es jelentésében az enyhe OSA meghatározását az álmosság és az AHI tünetei alapján javasolták. Ezeket a meghatározásokat ebben a felülvizsgálatban fogjuk használni.,
az enyhe tünetek nem kívánt álmosság vagy akaratlan alvási epizódok voltak, amelyek olyan tevékenységek során fordultak elő, amelyek kevés figyelmet igényelnek. Példák közé tartozik az álmosság, amely valószínűleg televíziózás, olvasás vagy utasként történő utazás közben jelentkezik. A tünetek csak a társadalmi vagy foglalkozási funkció kisebb mértékű károsodását okozzák. Az AHI enyhe szintje 5-15, a közepes fokú pedig 15-30, 1
volt, bár számos tanulmány foglalkozik az OSA kezelésével, viszonylag kevés az enyhe OSA-ra összpontosítva. Ezenkívül számos lehetséges kezelési mód létezik., E felülvizsgálat céljából a folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP) lesz a fő kezelési összehasonlító. Olyan beavatkozások, mint a fogyás kísérlete, alvási helyzet, alváshigiénia stb. a szokásos ellátás részének kell tekinteni, nem pedig az OSA specifikus kezelésének.
2006-ban az AASM bizonyítékokon alapuló gyakorlati paramétereket (ajánlásokat) tett közzé a CPAP alkalmazásáról az OSA kezelésében. Az enyhe OSA-ra vonatkozó ajánlás A következő volt2:
“a CPAP enyhe OSA kezelésére ajánlott (opció)., Ez az ajánlás opcionálisan az enyhe OSA-ban szenvedő betegeknél végzett 2 I. és 3 II. szintű eredményvizsgálatok vegyes eredményein alapul. Egy lehetőség egy beteggondozási stratégia, amely tükrözi a bizonytalan klinikai felhasználást.””Az opció kifejezés nem meggyőző vagy ellentmondásos bizonyítékokat vagy ellentmondó szakértői véleményt jelent.”
A bizonyíték review3, hogy a támogatott a fenti ajánlás a következőket állapította meg:
“Az egyetlen tanulmány, amely azt vizsgálta, változik a vérnyomás társul, a kezelés enyhébb OSA segítségével egy tablet placebo nem mutatott különbséget a CPAP kezelés placebo., A CPAP és a placebo pulzusszámra gyakorolt hatását értékelő 2. szintű vizsgálatok ellentmondásos eredményeket hoztak. Ezért a CPAP-kezelés hatása a cardiovascularis kockázatra és a társuló szervi diszfunkcióra az enyhébb OSA-ban nem ismert.”és” az 3 I. szintű vizsgálatok és a 3 II. szintű vizsgálatok, amelyek az enyhe vagy közepes OSA-ban szenvedő betegekre korlátozódtak, azt találták, hogy a CPAP csökkentette az AHI-t, de nem javította az objektív Álmosságot vagy a vérnyomást. Ellentmondó eredményeket találtak az álmosság, a neurobehaviorális teljesítmény, a hangulat és az életminőség szubjektív méretében., Így továbbra sem világos, hogy a CPAP hasznosnak bizonyult-e a betegség súlyosságának ezen szintjén.”Megjegyzendő, hogy az I. és II. szintű vizsgálatok randomizált, kontrollált vizsgálatok voltak, de az I. szintű vizsgálatok tervezése (általában nagyobb mintaméret) erősebb bizonyítékot szolgáltatott, mint a II.szintű vizsgálatok.
összefoglalva: a CPAP az enyhe vagy közepes OSA-ban nyilvánvalóan nem javította az AHI, az objektív álmosság, a szisztémás vérnyomás, a szubjektív álmosság, a neurobehaviorális teljesítmény, a hangulat vagy az életminőség egyikét sem.,
A felülvizsgálat megállapította, további “nincs Szint i. vagy II. tanulmányok vizsgálják a hatékonyságát vagy hatékonyságát, a CPAP kezelés OSA beteg egy AHI < 5. Számos III. szintű vizsgálatot végeztek egy nagy áttekintő tanulmányban leírtak szerint, amelyek a CPAP alkalmazását vizsgálták a felső légúti rezisztencia szindrómában (AHI <5) és az AHI <10. Nincs elegendő bizonyíték arra, hogy következtetéseket lehessen levonni a CPAP-kezelés hatékonyságáról és/vagy hatékonyságáról ebben a populációban.,”
az enyhe OSA-ban a CPAP javulásának dokumentálásának nehézségén kívül figyelembe kell venni az elfogadás és a ragaszkodás kérdését is. Például randomizált vizsgálatot végeztek az OSA diagnózisáról poliszomnográfiával vagy otthoni hordozható monitorral, amelyet autotitráló PAP kezelés (APAP) követett.A poliszomnográfiában részesülő 32 beteg közül 4-nél, akiknél az AHI kevesebb, mint 10 óra alvás, 10-nél javult az életminőség a 4. héten, 4-nél pedig 3 vagy több hónapig folytatta az APAP-kezelést. Az otthoni monitorozás által végzett diagnózis összehasonlítható adatai 69, 18 és 3 voltak., Összefoglalva, az enyhe OSA-ban szenvedő betegek általában nem javulnak a PAP-kezeléssel, és még akkor sem, ha javul, valószínűleg nem tapadnak.
a CPAP-kezeléssel végzett mortalitási kohorsz vizsgálatok arra utalnak, hogy csak azok a betegek, akiknél az AHI meghaladja a 30-at, vagy az AI meghaladja a 20-at, csökkent mortalitással rendelkeznek. Például az OSA retrospektív elemzésében csak azok a betegek részesültek jelentős mortalitásban 9 év alatt, akiknél a 20-nál nagyobb AI volt, és azok a betegek is részesültek CPAP vagy tracheostomia kezelésben.,5 közelmúltban, egy prospektív kohorsz vizsgálat azt mutatta, hogy a betegek egy korábbi tia vagy stroke-OSA egy AHI egyenlő vagy nagyobb, mint 30 volt csökken a halandóság, mint azok egy AHI 5 30.6 egy Másik leendő nonrandomized study7 tartalmazza OSA kezeletlen a CPAP, OSA kezelt CPAP, egyszerű snorers, egészséges kontrollok. Ez a vizsgálat bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a CPAP hatékony volt a cardiovascularis események vagy halál megelőzésében olyan OSA-s betegeknél, akiknél az AHI meghaladja a 30-at, de hatástalan azoknál, akiknél az AHI kevesebb, mint 30., Az események és halálesetek aránya statisztikailag hasonló volt minden csoportban, kivéve azokat, akiknél a CPAP-kezelés nélkül az AHI 30-nál nagyobb volt. Ebben a csoportban a cardiovascularis események és a mortalitás incidenciája emelkedett.
felmerül a kérdés az enyhe OSA kezelésére szolgáló egyéb módozatokról. Mint már említettük, a” konzervatív ” vagy az orvosi kezelést szokásos ellátásnak tekintették. Az ilyen ellátás hatékony lehet az OSA-ban szenvedő betegek tüneteinek javításában., Egy nemrégiben elvégzett felülvizsgálat és a gyakorlat paramétere azt mutatta, hogy az allergiás rhinitisben szenvedő betegeknél a testsúlycsökkenés, a pozicionális terápia fekvő OSA-ban szenvedő betegeknél és az orr kortikoszteroidok hatásosak lehetnek.8 a CPAP használatát összehasonlították egy fogászati készülékkel (más néven mandibularis előrehaladási eszköz, mandibularis előrehaladási sín vagy mandibularis áthelyező készülék), és azt találták, hogy jobb, különösen az AHI tekintetében.9 a fogászati készüléket összehasonlították a műtéttel (uvulopalatopharyngoplasztika), és felsőbbrendűnek találták.,10 ez a CPAP > fogászati készülék > műtét hatékonyságának hierarchiáját sugallja. Mivel a CPAP nem hatékony az enyhe vagy közepes OSA kezelésében, nem valószínű, hogy a fogászati készülékek vagy a műtét is hatékony lenne.
összefoglalva, az enyhe obstruktív alvási apnoéban szenvedő betegeknél a CPAP előnyei a szokásos ellátáshoz képest a nappali álmosság, a tünetek, a kardiovaszkuláris kockázat, az életminőség és a mortalitás tekintetében minimálisak vagy nem léteznek, és a PAP három hónapos betartása nem megfelelőnek tűnik.,
arra a következtetésre jutottam, hogy az enyhe obstruktív alvási apnoe első vonalbeli kezelésének orvosi kezelésnek kell lennie. A CPAP-ot és más módszereket, mint például a fogászati készüléket vagy a műtétet, szigorúan kiválasztott esetekben a sikertelen kezelésre kell fenntartani.