egyensúlyi, a fizikában, a rendszer állapota, amikor sem mozgási állapota, sem belső energia állapota nem változik idővel. Azt mondják, hogy egy egyszerű mechanikus test egyensúlyban van, ha sem lineáris gyorsulást, sem szöggyorsulást nem tapasztal; kivéve, ha külső erő zavarja, akkor ebben az állapotban határozatlan ideig folytatódik. Egyetlen részecske esetében az egyensúly akkor keletkezik, ha a részecskére ható összes erő vektorösszege nulla., A merev test (definíció szerint megkülönböztetve egy részecske, amelynek tulajdonsága kiterjesztése) egyensúlyban van, ha a fenti részecskére felsorolt állapotokon kívül a testre ható összes nyomaték vektorösszege nulla, így a forgási mozgás állapota állandó marad. Az egyensúlyról azt mondják, hogy stabil, ha az adott állapotból származó kicsi, külsőleg indukált elmozdulások olyan erőket hoznak létre, amelyek hajlamosak ellenállni az elmozdulásnak, és a testet vagy a részecskét egyensúlyi állapotba hozzák. A példák közé tartozik a rugó vagy a sima felületen fekvő tégla által felfüggesztett súly., Az egyensúly instabil, ha a legkisebb indulás olyan erőket hoz létre, amelyek növelik az elmozdulást. Példa erre egy golyóscsapágy, amely kiegyensúlyozott a borotvapenge szélén.
a termodinamikában az egyensúly fogalma kiterjed a rendszer belső állapotának lehetséges változásaira is, amelyet a hőmérséklet, a nyomás, a sűrűség, valamint bármely más mennyiség jellemez, amely teljes állapotának meghatározásához szükséges., Szigorú termodinamikai egyensúly esetén a rendszer hőmérséklete egyenletes (egyébként hő áramlik), az állapotfunkciók bármely gradiensét, például a nyomást vagy a sűrűséget külső erők egyensúlyozzák, hogy állandóak maradjanak. Például egy légoszlop alján lévő egyensúlyi nyomás a gravitációs erő miatt magasabb, mint a tetején, a centrifugában lévő sűrűség-gradienseket pedig a centrifugális erő kiegyensúlyozza., Hasznos a kvázi-egyensúlyi folyamatokat is figyelembe venni, ahol például hőmérsékleti gradiensek megengedettek, ha a hőáramlás sebessége túl lassú ahhoz, hogy jelentős legyen (adiabatikus folyamatok), de a rendszer egyébként helyi termodinamikai egyensúlyban van. Például egy emelkedő légoszlop adiabatikus kiterjedése a légköri hőmérséklet magassággal történő csökkenését jelenti.