A Belga kéknek természetes mutációja van a myostatin génben, amely kódolja a fehérjét, a myostatint (a” myo “jelentése izom és a” sztatin ” jelentése stop). A Myostatin olyan fehérje, amely gátolja az izomfejlesztést. Ez a mutáció zavarja a zsírlerakódást is, ami nagyon sovány húst eredményez. A csonka myostatin gén nem képes normál kapacitásában működni, ami gyorsított sovány izomnövekedést eredményez. Az izomnövekedés elsősorban az állati izomsejtek (rostok) fiziológiai változásainak köszönhető a hipertrófiától a hiperplázia növekedési módjáig., Ez a fajta növekedés a terhes gát magzatának korai szakaszában látható, ami egy borjút eredményez, amely születéskor az izomrostok számának kétszeresével születik, mint egy borjú, amelynek nincs myostatin génmutációja. Ezenkívül az újszülött kettős izmú borjú születési súlya lényegesen nagyobb, mint a normál borjúé.
A belga kék szarvasmarháknál javult a takarmányátalakítási Arány (FCR), mivel a testtömeg-gyarapodás megváltozott összetétele miatt alacsonyabb a takarmánybevitel, amely magában foglalja a megnövekedett fehérjét és a csökkent zsírlerakódást., A belga kék csont szerkezete megegyezik a normál szarvasmarhával, bár nagyobb mennyiségű izomot tart, ami nagyobb hús-csont arányt eredményez. Ezeknek a szarvasmarháknak átlagosan körülbelül 20% – kal nagyobb az izomhozama, mint a genetikai myostatin mutáció nélküli szarvasmarháknak. Ennek a fajtának a megnövekedett izomhozama miatt magasabb fehérjét tartalmazó étrendre van szükség a megváltozott súlygyarapodás kompenzálására. A befejezés során ez a fajta nagy energiájú (koncentrált) takarmányokat igényel, és nem eredményez ugyanazokat az eredményeket, ha magas rosttartalmú étrendet alkalmaznak.,
a kettős izomzatú fajta értéke a hasított test kiváló tulajdonságainak köszönhető. A csökkent zsírtartalommal azonban csökken a hús marblingja, ami azt jelenti, hogy a hús érzékenysége csökken. Ezzel szemben a belga kék húsa ugyanolyan gyengédnek bizonyult, mert számos kisebb izomrost van jelen.