… a koponyakapacitást ezekben a korai emberi csoportokban nagyrészt tanulmányozták, az anatómiai endokraniális vonásokat és az általános agyi arányokat kevésbé vizsgálták. Fig. Az 1. ábrán néhány reprezentatív példány látható Ázsiából és Afrikából, koponyájuk és endokraniális rekonstrukciójukkal. Az endokraniális morfológia szempontjából H., erectus értelemben lato megjeleníti a kis koponya kapacitás (az átlagos fi számjegy átívelő között 800 1000 cc), fl a keskeny, frontális területek, egy parasagittal depresszió a jobb felső parietális területek társul a középvonali keeling, maximális endocranial szélesség a hátsó temporális lebeny, domború okcipitális területek, kisagyi lebeny egy hátsó pozícióban, pedig alig hálózatos nyomai a középső meningeális hajók (Fig. 2; lásd Weidenreich,1943; Holloway, 1980, 1981; Grimaud-Herv e, 1997, 2004, 2007; Holloway et al., 2004; Wu et al., 2006; Wu and Schepartz, 2010)., A korábbi hominidákkal összehasonlítva a temporális és az alsó parietális területek relatív kiterjedését mutatják (Holloway, 1995; Tobias, 1995; Bruner and Holloway, 2010). Összehasonlítva a nagy agyú emberekkel (azaz a modern emberekkel és a neandervölgyiekkel), FL – es parietális lebenyeket, viszonylag keskeny endokrániát, és legfőképpen viszonylag keskeny frontális területeket mutatnak (Bruner and Holloway, 2010). A jelen tanulmány célja a H. erectus paleoneurológiai metrikus variáció áttekintése, amely általános perspektívát nyújt a H. erectus endocranialis arányokról., A paleoneurológiában általánosan használt hagyományos íveket és átmérőket a H. ergaster és a H. erectus hypodigms-t képviselő afrikai, kínai és indonéz példányok endocastjainál alkalmazzák változékonyságuk számszerűsítésére, a mögöttes általános szerkezet feltárására, valamint a lehetséges földrajzi különbségek és minták ellenőrzésére, rendszertani értelmezéseiktől függetlenül. Átmérőket és íveket mértek 23 H. erectus endocast-on (1.táblázat)., A példányokat a teljességük foka szerint választottuk ki, igyekezve maximalizálni a rendelkezésre álló változók számát, valamint az endokraniális morfológia megbízhatóságát. A minta Afrikából ( N 1⁄4 6), Kínából ( N 1⁄4 8) és Indonéziából ( N 1⁄4 9) származó példányokat tartalmaz. Az afrikai mintában általában a Homo ergasterhez rendelt példányok (KNM-ER 3733, KNM-ER 3833, WT15000), valamint olyan példányok szerepelnek, amelyek több származtatott karaktert mutatnak, mint a Daka, A Sal e és az OH9. A rendelkezésre álló mutatók szerint a KNM-ER 3733, a KNM-ER 3883 és a Wt15000 (Kenya) hasonló endokraniális morfológiát mutat (Begun and Walker, 1993)., Az OH9 (Tanzánia) az ázsiai morfotípusokhoz (fa, 1994) tartozó af fi ne funkciókat jeleníti meg. A KNM-ER 3733 és a KNM-ER 3883 endokastok koponyakapacitása 804 cc, illetve 848 cc, de mindkettő rossz állapotban van a belső csontos asztaltól. A WT15000 és OH 9 példányok térfogata 900 cc, illetve 1059 cc, de a …